„Azt akarom, hogy a brassói ténsasszony Budapestre járjon kalapot vásárolni!” - mondta Baross Gábor közlekedési miniszter a vasúti törvényjavaslat vitájában. A vasminiszter elkezdi kiépíteni a helyi érdekeltségű vasúthálózatot, átalakítja a vasúti áruszállítást, kedvezve a magyar áruknak; a személyszállítást olcsóbbá és egységesebbé teszi. Intézkedései nyomán milliók ülnek vonatra, az utazó munkások megélénkítik a munkaerőpiacot, a vonatra szálló kereskedők fellendítik az üzleti életet.
 
Hihetetlen, de a vasút a vidék mindennapi életét is megváltoztatja; a vasúti restik kínálata hamarosan megjelenik a vidéki konyhák ebédlőasztalain is (bécsi szelet, fasírt). A fröccs, a szódával hígított málnaszörp, valamint a csapolt sör elterjesztésében is nagy szerepe volt a restiknek, ahogy a vasúti várótermek és szolgálati lakások berendezési tárgyai is elterjednek a vidéki portákon (tonet szék, hengeres vaskályha). Még a muskátlit is a vasút honosítja meg nálunk. Bizonyítékokkal szolgál arról is a kiállítás, hogy a vidéki legények vasúti egyenruhához hasonló ünnepi öltözetet varrattak maguknak, hogy nagyobb sikerük legyen a menyecskéknél. 
 
Az Észak-Magyarországi falu Magtárában kialakított, részleteiben is sok izgalmat rejtő tárlat dr. Sári Zsolt kurátor munkáját dicséri.