A világ minden táján felbukkanó zenés-táncos-bűvészkedős-magamutogatós tehetségkutató műsorok idejében ismét hódítanak a nézői célcsoporttal hasonló korú fiatalok kalandjait dalok és koreográfiák segítségével elbeszélő zenés filmek.
Ám mivel a High School Musical-sorozat manipulatív bárgyúságával és korrekt látványvilágával nem könnyű versenybe szállni, amerikai barátaink kínjukban most egy remake-kel akarják diktálni a ritmust.
Az eredeti, 1980-as Fame a maga korában hiánypótló film volt, mert az előadó-művészettel kacérkodó, azaz ingoványos pályát választó, ráadásul egy gyorsan változó korban élő fiatalok problémáit exponálta, méghozzá egy olyan városba ültetve a történetet, ahol az etnikai és nemi identitások bőven szállítanak témát a hétköznapokban. A brit Alan Parker első amerikai filmjében kívülállóként egyszerre vizsgálta csodálattal és illette kritikával a New York-i fiatalokat, mint tette azt pár évvel korábban Milos Forman az Elszakadásban. Nos, az új változat alkotói nem sokat tudnak hozzáadni a kánonhoz, ez a Fame ugyanis pár tehetséges pályakezdő bemutatásán kívül megragad a Honey és vagy egy tucat másik „be-akarok-futni“ zenés film színvonalán, mintha az eredeti zacskós változatát néznék, ahol szinte egy az egyben vettek át pár jelenetet, figyelmen kívül hagyva, hogy azoknak milyen szerepük volt a történet építésében.
Lehet, hogy mostoha időket élünk, amikor egy fiatalnak az a legnagyobb baja a világon, ha rálépnek az ájpodjára, mindez azonban nem lehet mentség arra, hogy a filmesek ne is próbálják megérteni őket, csak hagyják, hogy úgy táncoljanak, ahogyan ők fütyülnek.
Az eredeti, 1980-as Fame a maga korában hiánypótló film volt, mert az előadó-művészettel kacérkodó, azaz ingoványos pályát választó, ráadásul egy gyorsan változó korban élő fiatalok problémáit exponálta, méghozzá egy olyan városba ültetve a történetet, ahol az etnikai és nemi identitások bőven szállítanak témát a hétköznapokban. A brit Alan Parker első amerikai filmjében kívülállóként egyszerre vizsgálta csodálattal és illette kritikával a New York-i fiatalokat, mint tette azt pár évvel korábban Milos Forman az Elszakadásban. Nos, az új változat alkotói nem sokat tudnak hozzáadni a kánonhoz, ez a Fame ugyanis pár tehetséges pályakezdő bemutatásán kívül megragad a Honey és vagy egy tucat másik „be-akarok-futni“ zenés film színvonalán, mintha az eredeti zacskós változatát néznék, ahol szinte egy az egyben vettek át pár jelenetet, figyelmen kívül hagyva, hogy azoknak milyen szerepük volt a történet építésében.
Lehet, hogy mostoha időket élünk, amikor egy fiatalnak az a legnagyobb baja a világon, ha rálépnek az ájpodjára, mindez azonban nem lehet mentség arra, hogy a filmesek ne is próbálják megérteni őket, csak hagyják, hogy úgy táncoljanak, ahogyan ők fütyülnek.
Fame
amerikai zenés film, 107 perc, 2009
Az 1980-as nagyszerű zenés film remake-jében a terrorizmus elleni háború gyermekei ropják a táncot, amíg híresek nem lesznek.
rendező:
Forgalmazza: Fórum Hungary
Bemutató: 2009. december 10.
Bemutató: 2009. december 10.
1 komment|Szólj hozzá!
Sztem nagyon jó. A zenék és a táncok is tetszettek, sőt a történet is jó.
bogi
|
2010-01-11 08:39:19
Új hozzászólás
Copyright © 2012
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
Pesti Est Kft. az Est Media Group tagja.
|
Iratkozz fel RSS-hírcsatornáinkra!
Programot ajánlok|Impresszum|Médiaajánlat|Felhasználási feltételek